Rajta van a bányátok!

Hártó Péter fedezte fel egy aukciós oldalon azt a kosdi képek mozaikjából álló képeslapot, amin, mint írta: "Rajta van a bányátok!"

Ez a néhány szó valóban kifejezi azt a személyességet, amivel a bánya, egyre több, a témával kapcsolatba kerülő ember lelkében elfoglal egy csücsköt. Nyilván - bányához illően - valamelyik alsó, elmozdíthatatlan szegletet!

No, de lássuk a Hangya Szövetkezet lapját a huszas évekből!

Ahogy Kosd történetében gyökerezik, úgy jelenik meg a szimmetria a mozaikon. 2-2 kép a templomokról, balról a református, jobbról a katolikus, középen lent a trianoni emlékmű. A bal alsó sarokban a naszályi Sárkánylyuk-barlang, a jobb alsó képen a hegy tetején valaha állt háromszögelési pont, mely mellett, a kis képbe belóg az akkortájt épült Vörös Tihamér kilátó sarka is. A képeslap fő helyén található a bánya aknaépületéről készült fotó.

  

Az aknaépület jobb oldalából emelkedik ki az aknatorony, nagyjából 12 m méter magas szerkezete. Az aknatorony bal oldalán lefutó szerkezet rejti az időjárás viszontagságai elől a kötélemelő görgőt meghajtó szíjat, ami a gépházból fut fel a torony tetejéhez. Az épület bal oldali, merőleges tájolású részében található a gőzgép, s az épület mögött áll a 32 m magas kémény. Az épület részben faszerkezetű, de falai téglából állnak, tetejét kátránypapír borítja.

A bal oldali háttérben egy 2 család számára készült cserépfedésű bányászlakás egyik fele látható, mellette még egy másiknak is kell lennie. A gépház mögött emelkedő gőz egy hűtőtoronyból száll fel. Az aknaépülettől jobbra a széntároló fészer hosszú, faszerkezetű, cserépfedéses épülete kezdődik. Ettől méginkább jobbra lenne látható a szénválogató és a sodronypálya gépháza.

Néhány más dolog is leolvasható a képről. Az aknaépület előtt csillék állnak sorban, s a kép előtere felé is fut egy sínpár. Ez a sínpár egyrészt az egyik meddőhányóhoz (ahonnét a kép készült) és a balra található kovácsműhelyhez fut. A kép közepén látható kerített terület és szénabálákat védő tető arra utalhat, hogy a felszíni szállításhoz lovat is használhattak.

Még annyit érdemes megemlíteni, hogy nagyjából északkelet felé néz a kamera, balra emelkedik a Naszály és az akna mögött fut le jobbra a faluba vezető út.

Tanúkövek

Korábban is felmerült már bennem a néhai sodronypálya nyomvonalának bejárása, de bizony kellett egy kis tavaszias napsütés, ami előcsalogatott a barlangomból. Kislányommal tegnap nekivágtunk megnézni néhány, légifelvételek alapján ígéretesnek látszó helyet, a 2-es autóút és Cselőte-patak közti szakaszon. Hogy mit is kerestünk? A kötélpálya oszlopainak alapjait.

Oszlophelyek a Google Maps űrfelvételén, kékkel a pálya nyomvonala.

 Nem is írtam volna meg ezt a bejegyzést, ha nem találtunk volna valamit. Amit találtunk az viszont több volt, mint amire számítottam.

A tavaszi, rögös szántásban botladoztunk a főúttól Kosd felé, majdnem pontosan ÉK-i irányban. A régi oszlopok átlag 100 méterenként követték egymást, s így jól kivehető egy-egy oszlophely megléte, vagy hiánya. Számozásukat a váci állomástól indítottam, s mivel az első közel 2200 m-re van a kiindulási ponttól, ezért a XXII. számot kapta. Minden oszlop négy darab négyzet alaprajzú betonalapra épült. Az alapok változó, 90-120 cm-es oldal-hosszúságúak. Mivel az alapok négyszögének átlói majdnem pontosan É-D és K-Ny irányúak, ezért lehet északi (É), déli (D), keleti (K) és nyugati (Ny) kövekről beszélni. A négy alap által alkotott négyszög nyomvonalra merőleges oldala a hosszabb, az alapokkal együtt 6,35-6,9 m, míg a pályával párhuzamos éle 5,6-6,5 m.

Anélkül, hogy részletesen leírnám a keresés örömeit és élményét, mellékelek néhány képet a "leletekről".

A képeken is látható, hogy nem minden alap maradt meg, pl. a XXVI. és a XXVIII. oszlopok alapjai is elbontásra kerültek. A légifotók áttekintése után egy általánosító megállapítást is lehet tenni a sodronyoszlopok alapjainak fennmaradásáról. Alapkövek Vácott nem fedezhetők fel, míg Kosd területén szép számmal találhatók.

Vajon elegendő okot szolgáltat-e az, hogy Vác egykor kevéssé lakott, de mára részben sűrűn, részben lazábban beépített lakóterületévé vált a nyomvonal? Lehetséges, de találunk egy érdekes történeti indokot is!

A Váci Hírla 1924. május 28-i számában megjelent írás szerint:

A XXIII. oszlop keleti alapja.

"Mult számunkban megírtuk, hogy a kosdi kőszén elszállításához alakult drótkötélpálya részvénytársaságnak a kereskedelmi miniszter nem adta meg a kisajátítási jogot, hanem utasította, hogy békés megegyezés utján iparkodjék a tartó oszlopok elhelyezésére szükséges földterületet a gazdáktól megszerezni. A kosdi gazdák még e határozat előtt hat kilo búzáért örök áron eladták a drótkötélpályának szükséges terület négyszögölét, a váciak azonban makacsul ragaszkodtak ahhoz, hogy csak bérbe és nem örökbe adják földkük közepén kihasított néhány ölet."

A XXIV. oszlop nyugati alapja.

Ezek szerint a Sodronypálya Társaság a Vác külterületén levő oszlopok után évi bérleti díjat fizetett, sőt - mint a továbbiakban olvasható - még a légvezeték alatti terület után is.

"... a váciak minden átengedett négyszögöl földért  évi bér fejében 1,6 liter bor árát kapják, a légvezeték négyszögöléért pedig 6 decit mindaddig, míg a sodronykötélpálya fennáll."

A XXV. oszlop keleti alapja.

Ez nem jelentett mást, minthogy a bánya működésének beszüntetéséről szóló döntés után a tulajdonosoknak azonnali érdeke volt a sodronypálya bontása. Kosdon ugyanakkor csak azok az oszlop alapok kerültek felszámolásra, melyek területét a környező földtulajdonos meg-, vagy visszavásárolta. Az oszlopok területe sokáig külön ingatlanként lehetett bejegyezve.

A sodronypálya sztori folytatódik ...

Google térkép e táj

Már egy ideje tervezem, hogy felvázolom térképen a bánya után maradt emlékeket. Egy olvasó minapi kérdése volt az utolsó lökés. Rövid gondolkodás után az egyik legegyszerűbb, ugyanakkor gyorsan és informatívan elkészíthető megoldást választottam, a Google maps-t. Azért is jó ez, mert később pillanatok alatt módosítható, kiegészíthető.

A blog baloldali oszlopában már régóta ott van egy Google maps űrfelvétel, pici ablakban. Ezt egészítettem ki pontokkal, vonalakkal és foltokkal, illetve rövid kapcsolódó szövegekkel.

Ha az űrfelvétel alatt a "Kosdi szénbánya" feliratra, vagy az alábbi linkre kattint, akkor a térkép egy nagyméretű ablakban nyílik meg.

A Kosdi kőszénbánya fellelhető maradványai

A bal oldalán láthatóvá válik azon helyek listája, melyek kapcsolódnak a bányászathoz. Ha valamelyiket kiválasztja, akkor a térképen látható tüskék, vonalak, foltok közül kiválasztódik a felirathoz tartozó és egy kis dobozban a hozzá tartozó ismertető szöveg. Ugyanez történik, ha a térképen választ ki egy alakzatot. A térképet lehet nagyítani, kicsinyíteni, mozgatni, nyomtatni... Kellemes nézelődést kívánok!

Anna-akna / Anna-schacht

Aknavázlat a kutatási és termelési jogról szóló közleményben

Lehocky Dezső tervei 1900-ban készültek az akna építésére. Ekkor egy 4,1 m x 1,6 m keresztszelvényű aknát terveztek amit az aknaácsolat keresztgerendázata 4 szakaszra osztott. A 0,5 m széles géposztály tartalmazta volna a víz, áram és légvezetékeket. Mellette 2 db 1-1 m széles osztályban zajlott volna a szállítás és a maradék 0,8-es járóosztály állt rendelkezésre a létrák elhelyezésére. Ez a szükséges minimális méret, aminél nem valószínű, hogy nagyobb méretekkel épült meg később. Ennél nagyobb termelési kapacitással rendelkező bányaüzemek esetében  is hasonló struktúrában, csak valamival nagyobb belméretekkel készültek az aknák (pl. a Károly-akna Salgótarján mellett 1890-ben 5 x 2 m keresztszelvénnyel, Andreics János - 1894). Jóval nagyobb széntelepekre épültek csak iker aknás megoldások. Külön légakna létesítése csak a vágatok hosszabbodásával merült fel. E témára később még visszatérek.

Az akna mélyítésére 540 munkanapot terveztek, napi két 12 órás műszakkal. Ez a 135 m-es mélységgel számolva 4 munkanaponta jelentett 1-1 m előrehaladást (6,56 nm alapterületen). Ismét összehasonlítva a Károly-aknával, ott 10 nm alapterületen havonta 10-18 m (1,5-2,5 nap/m) haladást tudtak elérni. Ott három 8 órás műszakban váltotta egymást 4-4 vájár, akiket egy kinti ácsolást előkészítő csapat támogatott. Itt valószínűleg kevesebb ember dolgozott hosszabb szakmányban, s ezért lassabban.

A munkamennyiségben történő kizsarolást növelte a kereset alacsony volta is. Károly-tárónál köbméterenként 2,5-5 forintot kaptak a munkások, míg Kosdon a terv 1,6 koronáról, azaz 0,8 forintról szólt. Kis bánya, kis pénz?

Az aknaépület követte a kor szokásos elrendezését. Az 1914-es bányatérképen szereplő alaprajz alakjában és méretében is eltér az 1931-es rajztól. Előző 27x12,5 m, utóbbi 33x18m alapterületű. Az 1931-es leltár szerint az épület favázas tégla és tégla, kátránypapírral fedve. 

 A jobb oldali, 1931-es rajzon látható épületek:

14 - kémény

15 - vízmedence, hűtőtorony

16 - raktár

18 - aknaház

20 - szénfészer

21 - munkásmelegedő

A Károly-akna aknaházának rajzai 1890-ből. Az aknaház hossza 45,5m, szélessége 13,5m        (Bányászati és Kohászati Lapok, 1894)

Az épület ÉÉNy-DDK tengelyű, a fővágat irányába esik, s erre merőleges kellett, hogy legyen az akna alaprajzának hosszabb tengelye. Az aknanyílás az épület déli harmadában volt, fölötte a 8-10 magas aknatorony állt. Az épület közepén volt a szállítórendszert mozgató gép, a hátsó részében a munkavégzéshez szükséges gőzt termelő kazánház. Az aknaház É-i fala mögé épült a kémény.