Tanúkövek

Korábban is felmerült már bennem a néhai sodronypálya nyomvonalának bejárása, de bizony kellett egy kis tavaszias napsütés, ami előcsalogatott a barlangomból. Kislányommal tegnap nekivágtunk megnézni néhány, légifelvételek alapján ígéretesnek látszó helyet, a 2-es autóút és Cselőte-patak közti szakaszon. Hogy mit is kerestünk? A kötélpálya oszlopainak alapjait.

Oszlophelyek a Google Maps űrfelvételén, kékkel a pálya nyomvonala.

 Nem is írtam volna meg ezt a bejegyzést, ha nem találtunk volna valamit. Amit találtunk az viszont több volt, mint amire számítottam.

A tavaszi, rögös szántásban botladoztunk a főúttól Kosd felé, majdnem pontosan ÉK-i irányban. A régi oszlopok átlag 100 méterenként követték egymást, s így jól kivehető egy-egy oszlophely megléte, vagy hiánya. Számozásukat a váci állomástól indítottam, s mivel az első közel 2200 m-re van a kiindulási ponttól, ezért a XXII. számot kapta. Minden oszlop négy darab négyzet alaprajzú betonalapra épült. Az alapok változó, 90-120 cm-es oldal-hosszúságúak. Mivel az alapok négyszögének átlói majdnem pontosan É-D és K-Ny irányúak, ezért lehet északi (É), déli (D), keleti (K) és nyugati (Ny) kövekről beszélni. A négy alap által alkotott négyszög nyomvonalra merőleges oldala a hosszabb, az alapokkal együtt 6,35-6,9 m, míg a pályával párhuzamos éle 5,6-6,5 m.

Anélkül, hogy részletesen leírnám a keresés örömeit és élményét, mellékelek néhány képet a "leletekről".

A képeken is látható, hogy nem minden alap maradt meg, pl. a XXVI. és a XXVIII. oszlopok alapjai is elbontásra kerültek. A légifotók áttekintése után egy általánosító megállapítást is lehet tenni a sodronyoszlopok alapjainak fennmaradásáról. Alapkövek Vácott nem fedezhetők fel, míg Kosd területén szép számmal találhatók.

Vajon elegendő okot szolgáltat-e az, hogy Vác egykor kevéssé lakott, de mára részben sűrűn, részben lazábban beépített lakóterületévé vált a nyomvonal? Lehetséges, de találunk egy érdekes történeti indokot is!

A Váci Hírla 1924. május 28-i számában megjelent írás szerint:

A XXIII. oszlop keleti alapja.

"Mult számunkban megírtuk, hogy a kosdi kőszén elszállításához alakult drótkötélpálya részvénytársaságnak a kereskedelmi miniszter nem adta meg a kisajátítási jogot, hanem utasította, hogy békés megegyezés utján iparkodjék a tartó oszlopok elhelyezésére szükséges földterületet a gazdáktól megszerezni. A kosdi gazdák még e határozat előtt hat kilo búzáért örök áron eladták a drótkötélpályának szükséges terület négyszögölét, a váciak azonban makacsul ragaszkodtak ahhoz, hogy csak bérbe és nem örökbe adják földkük közepén kihasított néhány ölet."

A XXIV. oszlop nyugati alapja.

Ezek szerint a Sodronypálya Társaság a Vác külterületén levő oszlopok után évi bérleti díjat fizetett, sőt - mint a továbbiakban olvasható - még a légvezeték alatti terület után is.

"... a váciak minden átengedett négyszögöl földért  évi bér fejében 1,6 liter bor árát kapják, a légvezeték négyszögöléért pedig 6 decit mindaddig, míg a sodronykötélpálya fennáll."

A XXV. oszlop keleti alapja.

Ez nem jelentett mást, minthogy a bánya működésének beszüntetéséről szóló döntés után a tulajdonosoknak azonnali érdeke volt a sodronypálya bontása. Kosdon ugyanakkor csak azok az oszlop alapok kerültek felszámolásra, melyek területét a környező földtulajdonos meg-, vagy visszavásárolta. Az oszlopok területe sokáig külön ingatlanként lehetett bejegyezve.

A sodronypálya sztori folytatódik ...