Híd a hegyből

A váci levéltárban töltöttem néhány óráját az eltelt hétnek. Természetesen a szénbányához kapcsolódó iratokat kerestem, de ilyankor nem lehet megállni, hogy ne forduljon a tekintet más érdekes témák felé is. Ilyen téma számomra a naszályi kőbányászat.

A Nagybánya-kő oligocén Hárshegyi homokkövet tár fel. (Pataki Zsolt, 2010)

Sok távoli szemlélő a ma működő cementgyári bánya árnyékában nem is gondolja, hogy a Naszály máig természeti értékekben, szépségekben gazdag hely maradhatott. A hegy erdészeti, bányászati kihasználásáról szóló történeti információk is intenzív gazdálkodásra utalnak. Pontos felmérés ugyan nem készült, de a Naszály köveit vagy tucatnyi kisebb-nagyobb kőfejtőben vágták, bontották, omlasztották. Ezek tulajdonosa főként a váci Püspöki Uradalom volt, mely általában több éves haszonbérleti szerződések, vagy alkalmi engedélyek utáni javadalmak formájában szedte annak hasznát.

Az általam látott uradalmi iratok a következő kőbányákat említik: 

• Bodor-árokban található malomkő bánya (Izgalmas kérdés, hogy melyik lehetett, hiszen a ma Bodor-ároknak nevezett helyen nincs ismert homokkő kőfejtő, Tragor Ignác a Pádimentum-kőbánya részeként írja le.)
• Kőszekrény kőfejtő
• 1. rendbéli kőbánya (Az erdőgazdálkodási rendhez területileg kapcsolódó bányáról van szó, vagy a 2. és 3. bányával együtt sorszámozva a mai Nagybánya-kő kisebb elődei voltak.)
• 2. számú kőbánya
• 3. számú kőbánya
• Vasasok tetején itt-ott kősziklás helyeken lévő térség (Vagy ez, vagy valamelyik számozott fejtő lehet azonos a Zsidó-bányával.)
• Pádimentum- kőbánya
• Zarándok alatti dolomit bánya
• Vaskapu-kőbánya (talán a Cigány-bányának nevezett kőfejtővel azonos)
• Csurgó-bánya
• A szendehelyi határ fehér, és sárga kréta ásásai

Valamennyi haszonbérleti szerződésnek kötelező része volt a püspöki erdők védelmére, ékes, hivatalos nyelven fogalmazott bekezdés:

"Minthogy a kérdéses kőbánya a hegynek oldalában helyeztetve vagyon, oda az utak az erdőségen a sűrűben csavargósan forognak, tehát az árendásnak kötelességül hagyatik minden viselhető vigyázat az erdőben, hogy vagy munkás emberei, vagy pediglen a köveknek szekerezésére felfogadott szekeresek által a fák le ne vágassanak és el ne idegenítessenek, mert az íly kártételeket az árendás saját költségén az uradalomnak megtéríteni köteles lészen ..."

Rudolf Alt litográfiája a Lánchídról

A Nagybánya-kő egyik talánya volt számomra, hogy igaz lehet-e az innét származó homokkő felhasználása a Lánchíd építéséhez? Az ismert váci legendát Tragor Ignác Váci Lexikon-ában dr. Schafarzik Ferencre hivatkozva cáfolja,  minthogy a mérnökgeológus megállapította, hogy a híd mauthauseni gránittal van burkolva. Ugyanakkor a püspöki jószágkormányzó szerződései között találkoztam egy 1880-as évekből származó, érdekes levéllel. A levelet Pajerl Károly váci kőfaragó írta a püspökhöz, s a bérleti díj mérséklését kérelmezi benne. Azon túl, hogy információkat lehet belőle kapni az általa bérelt kőfejtő helyzetéről, leírja, hogy kik és meddig bérelték a bányát az 1800-as években. A visszaemlékezésben pedig ott szerepel a következő mondatrész:

"... még 1840-től a pesti lánczhíd építő angol társaság a bányát átvéve, a kőanyag színe-javát tetemessen kiaknázta 1846-ban ismét pesti kőfaragó lett 300 frt évi bérrel a bánya bérlője, ki azonban a forradalom alatti pangás következtében a bérlettel felhagyni kénytelen volt; ..."

Tudvalévő, hogy a Lánchíd mederpilléreinek és parti építményei 1840-től 46-ig készültek, s ha ez idő alatt az építő cég használta ki a naszályi homokkő bányát, akkor jó okunk van feltételezni, hogy az ott fejtett kőzet jelentős része beépült a hídba. Nyilvánvaló, hogy a mederpillérek burkolásán kívül még számos kőzetanyag beépítési igény merült fel az építés során. Nem tételezhető fel a ferdítés a levélíróról sem, mert a század nagy részében a bányát bérlő család tagjáról van szó, aki mint tenyerét ismerte annak történetét.

u.i.: Dr. Kiss Gábor hívta fel figyelmemet egy 2009. november 18-i HVG számra, melyben a Lánchíd megnyitásának 160. évfordulójára emlékeztek, s egy mellékelt vázlaton a beépített anyagok között a pillérekbe épült váci kő is szerepel. Ebből a szempontból Tragor Ignác forrása tehát hiányos volt.