A kosdi szénterület 1770-től ismert. Az eocén széntelep felszínre bukkanásának valószínűsége a földtani szerkezet ismeretében kicsi, ezért akár az is feltételezhető, hogy a fiatalabb üledékes rétegsorban néhol megtalálható, vékony széntelepecskék valamelyikét vették akkor számba. Az első fúrásokat 1899. tavaszán kezdték mélyíteni, összesen négyet, amit a következő évben újabbakkal folytattak. Pauch Rudolf a dorogi bányafelügyelőség szakembere adott jelentéseket a fúrások menetéről, az akkori szakmai nyelven németül. A munkálatokat a helyszínen Herr(n?) Mátyás, a Pesti Konzorcium által megbízott fúrásvezető mérnök irányította.
Az 1900. február 9-i jelentésének mellékletében található az egyik első áttekintő térkép a fúrások elhelyezkedéséről. A térkép domborzatrajza elnagyolt, de jól látható, hogy a kezdeti próbálkozások során, az I-es és II-es fúrás egyébként sikeres végrehajtását követően módszeresen igyekezetek feltérképezni a környéket.
A térképen jelzett fúrások számozása és helye azonban nem felel meg a későbbi és a mai fúráskataszter adatainak. Ilyen például a Kosdi-pataktól keletre, a Tamás-hegy mellett jelzett fúrás (IX.) is, mely nem szerepel a mai adatbázisban. A Tamás-hegyet még a huszas évek végén is a reménybeli területek között tartották nyilván.
(Bohrlőcher - fúrólyuk)
Az 1900. február 9-i jelentésének mellékletében található az egyik első áttekintő térkép a fúrások elhelyezkedéséről. A térkép domborzatrajza elnagyolt, de jól látható, hogy a kezdeti próbálkozások során, az I-es és II-es fúrás egyébként sikeres végrehajtását követően módszeresen igyekezetek feltérképezni a környéket.
A térképen jelzett fúrások számozása és helye azonban nem felel meg a későbbi és a mai fúráskataszter adatainak. Ilyen például a Kosdi-pataktól keletre, a Tamás-hegy mellett jelzett fúrás (IX.) is, mely nem szerepel a mai adatbázisban. A Tamás-hegyet még a huszas évek végén is a reménybeli területek között tartották nyilván.
(Bohrlőcher - fúrólyuk)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése