2011. január 30., vasárnap

Dinoszauruszok öröksége?

Számomra egyetemistaként 1988-ban, a pécsbányai külfejtés meddőrétegeinek vizsgálata során vált kézzelfoghatóvá, hogy a dinoszauruszok épp annyira közönséges, széles körben elterjedt lényei voltak koruknak, mint ma a madarak. Ott párhuzamos csapásaikat őrizte a júra időszakban leülepedett iszap, s bizonyította, hogy nem csak távoli, szenzációs képekkel tarkított újsághírként lehet találkozni velük.
Balra egy Komlosaurus carbonis lábnyom Pécsbányáról, jobbra a szerző támasztja a vizsgálódó Józsa Sándort a meredek réteglapon 1988 őszén (Nagy Ágoston felvételei)
Miért jutnak eszembe most azok a távoli napok, mikor csoporttársaimmal a Bányász büfében szénporosan és elégedetten emeltük meg korsónkat az egész napos kutatás után? Egy régi cikk olvasása miatt.

"1921 október 31-én dr. Vendl Miklós és Zeller Tibor kedves barátaim társaságában kirándultam a Váctól északra, alig 6 km-nyire lévő Kosd község eocén szénbányájába, hol Brössler Ernő bányaigazgató úrtól három darab mintegy kisebb fejnagyságú ismeretlen kövületet kaptam, melyek a nyár folyamán a szén fekűjében és a triász mészkő felett lévő zöldesszürke agyagrétegből robbantáskor kerültek ki." - írja cikkének bevezetőjében dr. Majer István geológus (Majer, 1922), majd így folytatja:
"Ezeket felsőkréta Dinosaurus koprolitoknak ismertem fel, a kövületek alakja, a lelőhely sztratigrafiája és e szerint lehetséges paleontologiája alapján ..."

A "koprolit" görög szavakból álló tudományos műszó, melynek jelentése "kövesedett trágya". Egykor Angliában, Ipswich közelében oly nagy mértékben bányászták, amire vegyipar épült. Magas foszfortartalma miatt műtrágya gyártási, majd az első világháború idején robbanóanyag gyártási alapanyag volt. Ipswich-ben ma is van Coprolite street. Persze ez nem mindenhol állt rendelkezésre ipari mennyiségben.

Azt, hogy valójában mivel találkozott Majer István azt ma már nehéz lenne megmondani. Mégis el kell fogadnunk ítéletüket, hiszen 90 évvel ezelőtt a felhalmozott szakmai tudás már bőségesen elegendő volt a kérdéses tárgyak mibenlétének megítélésére, s nem kisebb nevek ténykedtek körülötte, mint Mauritz Béla professzor, Vendl Miklós adjunktus, a fiatal Szádeczky K. Elemér, Tuzson János egyetemi tanár, Dr. Nopcsa Ferenc báró, sőt Majer levélben kikérte a kor két legnagyobb ősgerinces gyűjteményét vezető tudós, a new yorki H. F. Osborn és a londoni Smith A. Woodward véleményét is.

A rendkívül izgalmas földtani tény ebben, hogy a triász mészkőre olyan szárazföldi eredetű, agyagos rétegek települnek, melyek pontos kora ugyan bizonytalan, de valószínűleg a kréta időszakban szárazulatként kiemelkedő területen halmozódtak fel. Majer kétféle agyagos (kaolinos) kőzetet említ: a zöldesszürke és a vöröses agyagot, melyben ősmaradványokat nem, de sok magnetit szemcsét találtak.
Maguk, a vélelmezett koprolitok 16-28 cm hosszú darabok, felületükön növénymaradványokat tartalmaznak, anyaguk meszesedett, alakjuk megfelel a növényevők által hagyott ürülékek formavilágának. Májer érzékletesen mégis kultúráltan írja ezt le:
"Az egyik darabon ez igen szembetűnő, amennyiben a leesett első hosszúkás darabra a valamivel lágyabb főtömeg esett, mely aztán bizonyos folyékonyságánál fogva a nehézség erő általános törvénye szerint átfogta az első darabot és lassan leereszkedett két oldalon a talaj színéig, míg a harmadik darab a másodikra ráesve, abba egy kissé besüppedt. Ha megfordítjuk is a koprolitot, látszik, hogy a kihullási folyamat milyen sorrendű volt, látszik, hogy a fizika általános törvényei szerint más nem is lehetett! "
 
Egy példány Új-Mexikóból
Míg egy másikról: "Érdekes egy kisebb koprolit, melyet a geotropizmus folytán függőlegesen álló növényi szár mellé rakott le az álllat, mely szár a koprolitot bevágva, nyomott hagyott rajta és maga is a kedvező körülmények folytán megszenesedve részben megmaradt."

Az utóbbi évtized magyarországi dinoszaurusz kutatási eredményei és az esetleges korbéli egyezés miatt komolyan mérlegre tehető a Májer által leírt leletek értéke. Sajnos ehhez azonban a lelet elérhető leírása kevés. Kicsi a valószínűsége, hogy előkerülhetnek a mintadarabok, vagy Májer tervezett további kutatásainak anyaga, s még sokkal kevesebb, hogy friss mintákhoz lehessen jutni.

Ugyanakkor említeni kell a felmerülő kétségeket is: a kérdéses képződmények kréta időszakból való származása felettébb bizonytalan és a koprolitként leírt leletek meszes konkréciók is lehetnek.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése