Földtan

A naszályi felső-eocén képződmények eredete

Felső-eocén, lithothamniumos, foraminiferás, márgás rétegekkel váltakozó szépvölgyi mészkő a Pádimentum-kőbányában.
A középső-eocén során délnyugati irányból (Zala, Bakony, Vértes, Dorogi-medence) elindult tengerelöntésnek csak egy késő-eocén beli, második fázisa érte el a Naszály vidékét. A nagyszerkezeti egység mozgása során fellépő nyíró erőhatások belső szerkezeti töréseket okoztak. Ezek között nagy kiterjedésű területek vetődtek le, kerültek mélyebb helyzetbe, így lehetőséget kínáltak a tenger előre nyomulásának. Az elöntés a lepusztított és karsztosodott triász mészkőfelszínen haladt előre. A triász blokkok egy része kiemelt helyzetben, szárazulat maradt. A Naszály délkeleti részén található eocén képződmények egy lassú tengerelöntés történetét írják le. A felszín süllyedését követve előbb vékony rétegben törmelékes üledékek rakódtak le, majd mocsarak (kőszénlápok) jelentek meg. Ezek a parallikus (tengerpart menti) kőszénlápok voltak a szénkőzetek felhalmozódási területei. Mellettük édesvízi rétegek is képződtek, majd a tenger folytatódó előretörése a sós és édesvíz keveredésével csökkentsósvízi rétegek lerakódását eredményezte. Az elöntés árapályövi, lagunáris és sekélytengeri üledékes környezetek létrejöttével érte el tetőpontját. A szárazföldi, mocsári, édes- és csökkentsósvízi rétegek a Kosdi Formációba tartoznak, míg a sekélytengeri mészkő és mészmárga a Szépvölgyi Mészkő Formáció tagjai. Ez, vagy ehhez hasonló rétegsor a Balparti-rögök területén több helyen is előfordul.

Felső-eocén formációk
Szépvölgyi Mészkő Formáció (sE3), Kosdi Formáció (kE2-3)

Chlamy biarritzensis a felső eocén sekélytenger
jellegzetes kagylófajtája
A triász sorozat képződését követő hosszú szárazulati periódus utáni első, felszínen is megjelenő képződmény a késő-eocén tengerelöntés zárótagja, a Szépvölgyi Mészkő Formáció. A transzgresszió nem borította el a teljes hegyet, annak nyugati része kiemelt helyzetben maradt, ott a Dachsteini Mészkő erodált felszínére később oligocén Hárshegyi Homokkő települt. A tenger előretörésének általános iránya DNy-ÉK volt, melynek során a középső-eocén során már meghódította a Dunántúli-középhegység eocén medencesorozatát Zalától, az Északi-Bakonyon, a Vértesen át a Dorogi-medencéig. A Budai-hegység és a Duna-Balparti-rögök vidékére csak egy felújuló felső-eocén transzgressziós hullámban jutott el. A Naszályon az elöntés a Kosdi Formáció rétegeinek lerakódásával kezdődött, melynek első tagja egy vékony törmelékes, agyagos réteg, majd a partvidéki mocsarak szenes üledékei, édesvízi mészkő, csökkentsósvízi molluszkás agyagmárga, erre a sekélytengeri Szépvölgyi Mészkő következik. A mészkő kivételével ezek felszínen csupán a Kosd feletti Bánya-völgy meddőhányóin találhatók meg.

Márga rétegek a Bodor-árokban, az 1899-es I. számú kőszénkutató fúrás helyének közvetlen közelében. Zsilák is ezt a feltárást említi kirándulásvezetőjében (1964).

A sekélytengeri fedőrétegek természetes kőzetkibúvása a hegylábi részen, a bánya közelében csak egy helyen, a bánya feletti vízmosás ÉK-i ágának az elágazáshoz közeli végénél található. Az ott felbukkanó vékonyan rétegzett márga már egyértelműen tengeri ülepedési környezetet jelez. A Szépvölgyi Mészkő szálban álló feltárása a hegy DK-i oldalában, a Kopaszok alatt található az 1859-ben nyitott Pádimentom-kőbánya. A bánya nevét a 10-25 cm vastag rétegzettségű mészkő egyik fő felhasználási lehetőségéről kapta, hiszen kiválóan alkalmas utak, járófelületek kövezésére. A mészkőrétegek között 0,5-5 cm vastagságú márgás elválasztó rétegek találhatók, melyek az üledékképződés időszakos megváltozásáról tanúskodnak (pl. a szárazföldi hordalékanyag behordás növekedése miatt agyagosabb az üledék jellege). Az itteni, tömött Szépvölgyi Mészkő alapvetően biogén, algákat, nagyforaminiferákat (kisméretű nummuliteszeket) nagy arányban, bryozoákat, esetleg koralltörmeléket is tartalmazó kőzet. A kőzet szövete szemcsevázú, azaz az előbb említett biogén alkotórészek (szemcsék) aránya nagyobb, mint 50 %, míg a mikrites, finomszemcsés mátrix helyenként szinte teljesen hiányzik. Más hasonló kőzetek elemzései alapján a kőzet a laguna zátonyperemén túli lejtőn, a hullámbázis alatt képződhetett. A felső-eocén mészkőösszlet vastagsága kb. 100 m.

Nummuliteszes mészkő vágott felülete (56*42mm)

A szöveg Pataki Zsolt tanulmányából származik, ami a Duna-Ipoly Nemzeti Park 2011. januárjában megjelent "A Naszály természetrajza" című tanulmánygyűjteményében olvasható.