2010. november 30., kedd

Kőszénbánya Vácz mellett


A Bányászati és Kohászati Lapok 1905. január 15-i száma közli átvett hírként az alábbiakat:

"A Vácztól északkeleti irányban levő Kósd község határában a Nagyszáll nevezetű hegy délkeleti lejtőjén egy alkalmi társaság az 1899. év tavaszán kőszénre furatott. E fúrás eredménye a hozzá fűzött reményeket mindenképpen kielégítette. 132 méter mélységben 156 cm vastag Eocén korú széntelep lett megütve. Ugyanezen telep egy másik fúrólyukkal szintén konstatáltatott, de már csak 130 méter mélyen. A szén jó minőségű és geológiai korára nézve egyenlő a tatai szénnel. A kir. földtani intézetben Kalecsinszky Sándor dr kir. fővegyész által végzett elemzések szerint kaloriája ca 5400. Mindezideig azonban a széntelep igen előnyös fekvése daczára sem volt bányászva, mert a kutató társaság abbahagyta műveleteit. A múlt évben azonban egy bátrabb társulat alakult Váczott, ez vette kezébe az ügyet és hozzáfogott a széntelep kiaknázásához. A telep feltárása aknák segélyével fog történni, melyek közül az egyik már elérte a 80 méter mélységet. Az aknamélyítés igen kedvező viszonyok között történik. Az elért mélységben aknavíz még egyáltalában nem mutatkozott s az eddigi tapasztalatok szerint biztosra vehető, hogy nem is fog mutatkozni. Az aknában uralkodó hőmérséklet is teljesen normális. E szénbánya a Dunával egy kötélpálya segélyével lesz lesz összekötve s így a vízen való szállítás a szén árát jóval olcsóbbá fogja tenni, mint az ezen vidéken lévő más bányák termékei. Most már felépült az aknaház, új szállítógépet is állítottak fel s minden valószínűség szerint a telep január végén vagy február elején magával az aknával is meg lesz ütve."

Megjegyzendő, hogy 1900. november 9-én került bejegyzésre Desider von Lehoczky (Lehoczky Dezső) kőszénkutatási és kitermelési joga a területre. Róla és a jog elmúlásáról még nincs adatom, a fenti hírben említett bányalétesítő vállalkozás a külföldieket is magába foglaló Váczi Kőszénbánya Részvény Társaság. Az Anna-akna létesítésének helye egyébként a hírben másodikként szereplő fúrás helyével egyezik meg, ma ugyanezen a helyen áll a bányászemlékmű.

2010. november 26., péntek

Kezdetek


A kosdi szénterület 1770-től ismert. Az eocén széntelep felszínre bukkanásának valószínűsége a földtani szerkezet ismeretében kicsi, ezért akár az is feltételezhető, hogy a fiatalabb üledékes rétegsorban néhol megtalálható, vékony széntelepecskék valamelyikét vették akkor számba. Az első fúrásokat 1899. tavaszán kezdték mélyíteni, összesen négyet, amit a következő évben újabbakkal folytattak. Pauch Rudolf a dorogi bányafelügyelőség szakembere adott jelentéseket a fúrások menetéről, az akkori szakmai nyelven németül. A munkálatokat a helyszínen Herr(n?) Mátyás, a Pesti Konzorcium által megbízott fúrásvezető mérnök irányította.

Az 1900. február 9-i jelentésének mellékletében található az egyik első áttekintő térkép a fúrások elhelyezkedéséről. A térkép domborzatrajza elnagyolt, de jól látható, hogy a kezdeti próbálkozások során, az I-es és II-es fúrás egyébként sikeres végrehajtását követően módszeresen igyekezetek feltérképezni a környéket.

A térképen jelzett fúrások számozása és helye azonban nem felel meg a későbbi és a mai fúráskataszter adatainak. Ilyen például a Kosdi-pataktól keletre, a Tamás-hegy mellett jelzett fúrás (IX.) is, mely nem szerepel a mai adatbázisban. A Tamás-hegyet még a huszas évek végén is a reménybeli területek között tartották nyilván.

(Bohrlőcher - fúrólyuk)